Az Európai Parlament

Mire szavazunk május 26. napján? Milyen feladatkörei vannak az Európai Parlamentnek és hogyan hat a hétköznapjainkra? Az alábbi összeállítás segít a kérdések megválaszolásában.

Az Európai Parlament az EU parlamentáris testülete, tagjait az Európai Unió polgárai közvetlenül választják 5 évre. A május 26-ai választáson magyarországi pártokra, ezáltal pedig az ő listavezetőikre szavazunk. Az EP-be bekerülő képviselők poltikai hovatartozás alapján képviselőcsoportokba tömörülnek. Fontos, hogy olyan magyarországi pártra voksoljunk, amelynek listavezetői az EP-be való bekerülés után is a mi értékrendünkkel azonos módon fogják képviselni Magyarországot - (ezúttal) európai szinten.

Az Európai Parlamentnek négy egymástól elkülöníthető jogköre van. Ezek közül kiemelendő a jogalkotási jogköre, amelyet az országok kormányai által delegált legalább miniszteri szintű képviselőkből álló Tanáccsal közösen lát el. A közös jogalkotási jogkörben a két szerv rendeletet, irányelvet és határozatot hozhat.

Jogalkotási jogkör

A jogalkotás az Európai Unió alapító szerződéseiben rögzített alapvető elvek érvényesülését szolgálja. Ilyen alapvető elvek az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgásának elősegítése, a közigazgatási és igazságszolgáltatási együttműködés elősegítése.

Az ezen belül felmerülő jogalkotási témakörök széles spektrumot fednek le, a gazdasági irányítás, bevándorlás, szociális ellátások, energia, közlekedés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem azok a fő területek, amelyekkel össze lehetne foglalni az EP jogalkotási hatáskörét. Ide tartoznak olyan, a hétköznapi életünkben lényeges kérdéseket rögíztő normák, mint az unió területén belüli munkaerő-kölcsönzés egységes feltételeinek megteremtését célzó irányelv (2008/104/EK direkt hivatkozás), továbbá a nyugdíj, gyermeknevelési támogatások és egészségügyi ellátások határon átnyúló, diszkrimináció nélküli igénybevételét rögzítő EK (883/2004/EK direkt hivatkozás) rendelet.

Az Európai Parlament a fentiektől elkülönülten konzultációs, egyeztető szervként működik továbbá az adózás, a versenypolitika, valamint a nem a belső piacra vonatkozó jogszabályok harmonizálása területeken.

Korlátozott számban, de még előfordulnak olyan jogalkotási eljárások, ahol a Tanács kizárólagos hatáskörrel jár el -ilyen a stratégiai és a kohéziós alapokra vonatkozó jogszabályok elfogadása- az Európai Parlament ezekben az eljárásokban hozzájárulási jogkörével befolyásolja a jogalkotási folyamatot.

Költségvetési feladatok

Az előbbi jogkörhöz szorosan kapcsolódó, annak anyagi hátterét biztosítja az EP költségvetés kialakításában elfoglalt jogköre. Az EP a Tanáccsal együtt kialakítja az unió hosszú távra szóló költségvetését, az úgynevezett többéves pénzügyi keretet.

Az EP résztvevője a költségvetési folyamatnak az előkészítési szakasztól kezdve, különösen az általános iránymutatások és a kiadások típusának megállapítása során. Elfogadja a költségvetést, és ellenőrzi annak végrehajtását, valamint mentesítést ad a költségvetés végrehajtása tekintetében. Végezetül az Európai Parlamentnek hozzájárulását kell adnia a többéves pénzügyi kerethez. A jelenlegi pénzügyi keret a 2014–2020-ig tartó időszakot öleli fel.

A költségvetés kialakítására nem csupán az irányelvekben és a rendeletekben meghatározott célok elérése van hatással, bizonyos aktivista tevékenységek is felhívhatják a figyelmet anyagi támogatást igénylő fontos kérdéskörökre. Ilyen eset a nemrég nagy sajtóvisszhangot kapott Greta Thunberg svéd aktivista klímaváltozás megfékezésének fontosságára folytatott kampánya, amelynek hatására az EU több milliárd eurót fektet a klímaváltozás ellenes intézkedésekbe.

Polgárok közvetlen képviselete

A polgárok közvetlen képviselete az Unióban az Európai Parlamenten keresztül valósul meg. Az EP bármilyen, az Unió területén létrehozott érdek-képviseleti szerv ügyeinek platformjaként szolgál. Ebben a körben fontos feladata, hogy kivizsgálja az uniós polgárok, érdek-képviseleti szervek által benyújtott petíciókat, és egyéb vizsgálatokat indít. A petíciók kivizsgálása a Petíciós Bizottságon keresztül történik, amely az érdemi tárgyalásra alkalmas petíciókat az Európai Parlament napirendjére tűzi.

A petíciók szerepét sem szabad alulbecsülni, petíció indította el a repülőjáratok késése, vagy törlése miatti kompenzációs irányelv korszerűsítését, felhívva a figyelmet a kompenzációs eljárás nehézségeire, többszöri sikertelenségére. A petíció a környezetvédelmi problémák, azon belül is a levegő javításának, szennyvíz kezelésének, környezetvédelmi területek megóvásának a legalkalmasabb szócsöve.

Magyarországon a legaktuálisabb petíció az Európai Ügyészséghez csatlakozás, amely a politikai korrupció elleni hathatós fellépés eszközéül szolgálna: https://europaiugyeszseget.hu/kisokos/

Felügyeleti jogkör

Az Európai Parlament továbbá demokratikus ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett. Ebben a körben fontos jogosítványa, hogy megválasztja a Bizottság elnökét. Ide tartozik továbbá, hogy jóváhagyja a biztosi testületet. Bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottsággal szemben, lemondásra kötelezve a testületet. A monetáris politika témájában megbeszéléseket folytat az Európai Központi Bankkal. Mentesítést ad a Bizottságnak, azaz elfogadja a Bizottság zárszámadását az EU-költségvetés előző évi végrehajtásáról.

Az Európai Parlament jelenlegi összetétele

Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll. A képviselők száma - az elnököt nem számítva - nem haladhatja meg a hétszázötvenet. A polgárok képviselete arányosan csökkenő módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag. Egyik tagállamnak sem lehet több, mint kilencvenhat képviselői helye.